A hangszerek között az ütőhangszerek alkotják a legnépesebb családot. Szerkezetük és
hangjuk is sokféle: az összeütött fadaraboktól, a harangokon, gongokon, dobféléken
keresztül a xilofonokig más-más hanghatást hozhatunk létre a segítségükkel. Szerepük is
sokféleképpen alakult, koronként, műfajonként és földrajzi területenként változott, hiszen
ősidők óta hozzátartoznak az emberi kultúrához.
Ha ütőhangszereken szeretnél tanulni…
… már 8-9 évesen jelentkezhetsz. A tanuláshoz kezdetben elegendő egy kisdobot vásárolni,
a későbbiekben pedig, amikor már több hangszeren is játszol, gyakorolhatsz az iskolában.
Ha ütőhangszereken tanulsz
Megismerkedsz a ritmus alapelemeivel és a legfontosabb ritmusképletekkel. Ezeket elsőként
a leggyakrabban használt ütőhangszeren, a kisdobon gyakorolhatod, majd az üstdob, a tom-
tom és a xilofon megszólaltatását is megtanulod. Miközben átfogó ismereteket szerzel a
ritmus és az ütőhangszerek világáról, már olyan műveket is el tudsz játszani, melyeket
kifejezetten e hangszerekre komponáltak. Mivel az ütőhangszerek leggyakrabban más
hangszerekkel együtt játszanak, az egyéni foglalkozások mellett a kamaraórákon zajló közös
zenélés is fontos részét jelenti majd a tanulmányaidnak. Ha kedvet érzel rá, az
alapismeretek megszerzése után a könnyűzenei ütőhangszeres játékot is elsajátíthatod.
Egy kis hangszertörténet
Az ütőhangszerek használata valószínűleg emberré válásunkkal egyidős, hiszen a közösen
végzett, összehangolt munkának egyik elengedhetetlen feltétele volt a ritmus- és
időérzékelés. Szinte bizonyos az is, hogy az énekhang mellett az ütőhangszerek lehettek az
első eszközei a tudatos zenélésnek is. A nomád körülmények között élő természeti népek és
a távol-keleti országok ősi eredetű zenéi arról is tanúskodnak, hogy az ütőhangszereknek és
a ritmusoknak varázserőt is tulajdonítottak, ami magyarázza azt is, hogy miért lettek az
ütőhangszerek az első eszközei a természetfölötti erőkkel való kapcsolattartásnak, azaz a
kultikus szertartásoknak. Később a dobok, cintányérok a háborúknak és a katonaéletnek is
fontos elemeivé váltak, hiszen jeleket lehetett velük küldeni a csatákban, össze lehetett
hangolni a harcoló katonák mozgását, békeidőben pedig a katonazenekarok kíséretével
látványos felvonulásokkal lehetett megmutatni a hadsereg erejét és gazdagságát. A
középkor és a reneszánsz idején a táncokat kísérő hangszeres együttesekben is fontos
szerepet kaptak az ütőhangszerek, a 17-18. századtól pedig a szimfonikus zenekaroknak is
állandó szereplőivé váltak. Az ütőhangszeres zene virágzása a 20. században kezdődött,
amióta a zeneszerzők nemcsak zenekari, hanem szólóhangszerekként is alkalmazzák őket,
a szórakoztató zenében (jazz, pop, rock) pedig a zenekarok nélkülözhetetlen tagjaivá váltak.
