Zeneiskolánk féltő gonddal őrzi - és a 120. éves jubileum alkalmából közzé is teszi - a Fodor Zeneiskola évkönyveit.

A kötetek sora sajnos nem hiánytalan, az első például a harmadik, vagyis az 1905-1906. tanév krónikája. (A képre kattintva tekinthető meg.)
A direktor bevezetőjében örömmel adja hírül, hogy az iskola növendékeinek létszáma visszaigazolja, mennyire hiánypótló tett volt megalapítani az iskolarendszerű zeneoktatást.
Az iskola megnyitásakor a létszám 160 volt, a második tanévben már 290, a harmadik tanévet pedig 490 beiratkozott zenetanulóval kezdték.

Fodor Ernő így elemzi a siker okait:
"Az intézetnek megalapításától kezdve fő elve volt hogy az intézet tanári kara magába tömörítse és egészében képviselje az Országos Magyar Királyi Zeneakadémiát végzett tanerők legkiválóbbjait, továbbá, hogy a nevelés módszere és a tanítás módszere teljesen a Zeneakadémia elismert szellemével fejlesztessék. A három év szép eredménye után büszkén vallhatom, hogy ez az elv amelyet szem elől soha nem tévesztettem, nemcsak növendékeinknél és azok szüleinél talált visszhangra, hanem az intézet nagy sikerének hatása alatt már előbb fennállott zeneiskolák is egymás után alakulnak át az intézet mintájára."

"Fontos tényezője volt a haladásnak és a sikernek, hogy az intézet tanári kara teljes czéltudatossággal és paedagógiai képességeivel a komoly munkára késztette, lelkiismeretes tanulásra szoktatta növendékeinket. Véget vetettünk annak a téves felfogásnak, hogy a magán iskolában nincs ami buzgalomra és komolyságra ösztönözné a növendéket. A mi növendékeink nemcsak szorgalmasan tanulnak, de kedvvel is. Figyelembe vettük minden egyes növendék külön egyéniségét, egyengettük a tehetség útját, buzdítottuk az igyekvőt, fejlesztettük a gyengébb képességűeket, de eréllyel és szigorral jártunk el a közönyös vagy hanyag növendékkel szemben."