120 éve ilyenkor bajuszos, cvikkeres férfi lépkedett fel lassan az Andrássy út 40. számú ház harmadik emeletére. Megállt egy ajtó előtt, melyen kis tábla hirdette: „Fodor Ernő Zeneiskolája Akadémiai Előkészítő Tanfolyam”. Végigsimította a betűket és elfordította a zárban a kulcsot. Elégedetten nyugtázta, hogy már a függönyök is fölkerültek, hogy megszűrjék az Oktogon zaját.

Belépett a Direktor feliratú szobába, leült az íróasztalhoz. Még egyszer belenézett a beiratkozási naplóba, és elfelhősödött a tekintete: még öt nap, és 160 növendék kezdi el zenei tanulmányait abban az iskolában, amelyről oly régóta álmodott, amelyért annyit dolgozott, amibe minden keresetét beletette.
Elképzelte, ahogyan öt nap múlva illedelmes növendékek lépnek be, szomjas tekintettel, életre kelnek a hangszerek, tanítás zaja töri meg a mostani csendet. Fölállt, fölnyitotta zongorája fedelét, ujjait végigfuttatta a billentyűkön, és a hangorkánban elöntötte a bizonyosság, hogy jól döntött, amikor zongoraművészi karrierjét tanításra és iskolaalapításra cserélte.
Nagy út állt mögötte. „Már csak öt nap!” – mondta magában és lecsukta a zongora fedelét. „Kezdhetjük!”

Valahogy így várhatta az első tanítási napot iskolánk alapítója, Fodor Ernő, 120 évvel ezelőtt.
Életrajzát, egy kortársától származó jellemrajzát itt olvashatjátok el.
Jubileumi évet nyitunk meg hamarosan. Várjuk mi is a zenére szomjas tekintetű régi és új növendékeinket! Legyen még néhány szép nyári napotok addig is!