Erős kezdéssel nyílt meg a Tóth Aladár Zeneiskolában a 2022-2023. tanév. Nemcsak azért, mert első perceiben a Talents for Európa nemzetközi versenyen 2. díjat nyert Berec Laura hegedűjátékát hallgathattuk (tanára Ácsné Szily Éva, korrepetitora Arató Ágnes), hanem, mert olyan gyönyörű, állványok és leplek nélküli épület fogadta a tanévnyitóra érkező kollégáinkat, hogy alig találtunk be a kapun az álmélkodástól.
Újjávarázsolt otthonunkat Terézváros Önkormányzatának köszönhetjük, amely sorra újítja föl a Belső-Pesti Tankerületi Központ fenntartásában működő VI. kerületi patinás oktatási intézményeket.
A tanévnyitóra meghívtuk Incze Márta építész-műemléki szakértőt, akinek gondos feltáró munkája nyomán külső megjelenésében szinte az eredetivel megegyező homlokzatot sikerült visszavarázsolni iskolánk épületére.
„Ez az épület a megtestesült álmunk.” – fogalmazta meg Magyar Margit igazgató, amit mindannyian éreztünk. Incze Márta kutatómunkája nyomán - 10 év bentlakás után – végre többet megtudhattunk iskolánk épületéről is.
Például azt is, hogy „területi műemléki védettséget élvez, mivel műemléki jelentőségű területen fekszik, és mivel az Andrássy út műemléki környezetében helyezkedik el a Világörökség részeként. A Szív utca 19-21. sz. épület kerületi védelem alatt áll.” A telket 1871-ben vette meg Szabad Királyi Pest város közössége, és már 1872-ben építési engedély kérelmet nyújtottak be, elemi népiskola céljára. A tervező Feszl Frigyes (1821-1884) és Feszl László (1847-1914) volt, és terveik nyomán az iskola valószínűleg 1872-73-ban épült fel. Az 1895-ös térképen már látható a Szív utca felöli „L” alakú épület „iskola” felirattal, akkor még a Felső erdősor utca felől a telek beépítetlen volt. Megtudhattuk azt is, hogy az eklektikus stílusban épült iskolaépület a Párizsi Világkiállításon díjat is nyert.
150 éves épületünkben tehát egy 119 éves iskola kezdte meg az új tanévet. Mint zenei élmény és mint iránymutatás is erős csúcspontja volt a tanév ünnepélyes megnyitásának Magyar Valentin zongorajátéka, akinek csodás szárnyalása példázza, mi születik abból, amikor a tehetségnek értő kéz és szív – jelen esetben Eckhardt Gáboré - egyengeti az útját.
