Tanári közösségünk minden évben szavaz arról, ki a legérdemesebb az adott tanévben a Tóth Aladár Alapítvány díjára. A Tóth Aladár-örökösöknek köszönhetően pénzjutalommal is járó díjra olyan tanáraink kaphatnak jelölést, akik legalább 20 éve dolgoznak a Tóth Aladár Zeneiskolában, és kiemelkedő közösségi munkát végeznek.
Takács Gizella Erzsébet – akit a szakmában mindenki Babszi néven ismert és emlegetett – 1943-ban született. A Tanárképző Főiskolán végzett zongora szakon. Miután megszerezte általános iskolai énektanári, szolfézs és zongoratanári diplomáját 1964-ben, Vácra került, majd a következő évben Pesten, a XIII. kerületben kapott állást. Komjáthy Aladárné szaktanácsadó meglátta benne a jó szakembert, és a harmadik évben már gyakorlati tanításra is küldött hozzá tanárjelölteket. 1967-ben a Fővárosi Zeneiskolai Szervezet I. számú Körzeti Zeneiskolájába került (ma Tóth Aladár Zeneiskola), amely a Tanárképző zongora tanszaki gyakorlóhelye, a Zeneakadémia „előszobája” volt. Itt 1979-ben lett igazgatóhelyettes, 1982-85 között pedig igazgató. Mindvégig tanított is, növendékei közül sokan választották a zenei pályát. Nem zenésznek készülő tanítványait is nagy odaadással tanította és nevelte zeneszerető felnőttekké. 1985-ben a Fővárosi Pedagógiai Intézet hangszeres vezető szaktanácsadója lett. A fővárosi szaktanácsadói rendszer kiépítése munkásságának kiemelkedő területe volt. Rendszeresen publikált, lektorált, előadásokat, továbbképzéseket tartott és szervezett. 1997-ben főtanácsosi címet kapott. Nevéhez köthető a fővárosi zenei versenyek rendszerének kiépítése. Nemes Lászlóval együtt, az ország 174 zene- és művészeti iskolájának igazgatóinak közreműködésével hozta létre a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségét (MZMSZ), ahol 1992-től elnökségi tag, később általános pedagógiai kérdésekkel foglalkozó elnökhelyettes volt. Számos díja és kitüntetései közül a legfontosabbak: Kiss Árpád-díj 2002-ben, „Magyar Közoktatásért” díj 2009-ben és Eötvös József-díj 2011-ben.
