Babai Aletta Borbála az Erkel Ferenc Általános Iskola tanulója, 13 éves. Nemrég az egész ország megismerhette a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsor versenyzőjeként.Bori 3 éve Szoucsek Szilveszter növendékeként tanul zeneiskolánkban. 2016 novemberében a háromévente megrendezésre kerülő Országos Szaxofonversenyen (ez volt a VI. és Pomázon rendezték) korcsoportjában I. helyezést ért el. Csapatban is nagyon jól muzsikál, az idén április végén megtartott zenekari versenyen a klarinétzenekarral, valamint a nép-, és társaséneklési versenyen is I. díjat nyert csapatával.
Mi az első élményed a szaxofonnal?
7-8éves lehettem, mikor először meghallottam a hangját az iskolánk udvarán, akkor felálltam a padra, megnéztem a hangszert, és azonnal megtetszett. Ez a 21. kerületi Kazinczy Ferenc Általános Iskolában volt, oda jártam. Valakinek órája volt éppen, és nyitva volt az ablak. Év végén, amikor a furulyaanyagot elvégeztem, és a tanárom szólt, hogy választhatok hangszert, akkor a szaxofont választottam.
Honnan volt benned egyáltalán a fúvós hangszerek szeretete?
A szüleim szerették volna, hogy furulyázzak. Illetve először felmerült bennük a cimbalom és a gitározás ötlete, de ezekhez nem volt kedvem. A furulyát választottam. Még egészen kicsi voltam, óvodába jártam akkor.
Apukád hajdan gitározott, ez kiderült a Virtuózok adásából. Még mindig előveszi olykor a hangszerét?
Nyaranta ritkán gyakorol, mert nincs ideje. A hosszú téli estéken viszont sokat zenélünk és énekelünk együtt már kiskorom óta. Ez egyfajta hagyomány a családunkban, mindenféle dalokkal készülünk a kis családi karácsonyunkra.
Hobbizenész volt, vagy régebben zenei pályára készült?
Nem készült zenei pályára, csak úgy szeretett gitározni, 4 évig jazz-gitározni tanult és fiatalabb korában néhány évig egy beat-zenekarban játszott. Apukám fontosnak tartotta, hogy mi is tanuljunk zenét. A bátyám zongorázik.
Szoktatok hármasban játszani?
Szoktunk, de ritkán. Kettesben a bátyámmal viszont egyszer karácsonyra készítettünk a családnak egy közös „meglepetés CD”-t, úgy, hogy a hangszeres játékunkat felvettük és rögzítettük CD-re.
A szaxofontanulás már az elején is jól ment? Könnyű volt például megfújni?
Először nem is volt hangszerem, aztán vettünk egy használt Yamahát. Először azt tanultuk meg, hogyan kell összerakni, úgyhogy amíg az nem ment 98 százalékosan, addig nem is fújhattam meg. Az akkori tanárom azt mondta, hogy csakis ezt gyakoroljam.
Akkor te nagyon kitartó vagy, hogy ilyen sokat vártál! Titokban sem próbáltad megfújni?
Nem! Pedig a nagymamám is kérte, de ragaszkodtam hozzá, hogy nem szabad.
És akkor, amikor eljött a várva várt nap…?
Hasonló volt, mint a furulya, de sokkal nagyobb, és sokkal több levegőt kellett fújni bele. Eleinte csak skálákat próbáltunk, hogy megtanuljam a fogásokat. Először nem volt párnázott nyaklóm, és iszonyúan húzta a nyakamat. Aztán lett egy keresztpántos, de azt nagyon nem szerettem. Ez a mostani jó. Nagyon vágytam rá, hogy megtanuljak ezen a hangszeren. Nehéz volt a furulya után, de csak a felső billentyűk voltak szokatlanok.
Úgy tűnik, most egészen komolyan gondolod a szaxofonozást. Mindig ezt csinálnád?
Igen, én ezt annyira szeretem, hogy mindig ezzel szeretnék foglalkozni, ha nem is csak ezzel, de mindenképpen zenével.
Maga a gyakorlás is teljesen leköt?
Teljesen. Ellazulok benne, megnyugszom, és szívesen gyakorolok.
Szoucsek Szilveszter mióta tanít?
Három éve. Nem nála kezdtem, ezért kisebb anyagrészek ki is maradtak, mert a régi tanárommal nem vettük. Például légzőgyakorlatokat sem tanultam, annyit tudtam csak, hogy hasba kell venni a levegőt. Nagyon szeretem Szilveszter bácsit, mert jól tudunk együtt dolgozni, rendkívüli türelme van, ha kell, a hibáimat újra és újra kijavítja, soha nem lépünk át egy részt addig, míg tökéletesen nem megy. Valóban sokat köszönhetek neki.
Más hangszer sosem izgatott ennyire?
De, elkezdtem zongorázni, és az is nagyon jó. Most megtetszett a gitár is, de azért annyira nem szeretem, mint a szaxofont. Viszont klarinétozni mindenképpen szeretnék megtanulni, majd a konziban.
El tudod képzelni, hogy zenekari zenész legyél? Vagy inkább zenetanár lennél? A jazz műfaj érdekel?
Nem, az nem illik hozzám. Nagyon szeretek zenekarban játszani, a zeneiskola klarinétzenekarában játszom is.
A nem zenei tárgyakat is szívesen tanulod?
Igen, a legtöbbet próbálok tanulni, de nem nagyon van rá időm. Iskola után mindig próbára vagy zeneórára megyek.
Zavar, hogy nem vagy kitűnő? Szóvá teszik a tanáraid, hogy többet kellene tanulnod?
Nem, mert tudják, hogy másra fordítok időt abban a időszakban, és mivel megvan az eredménye, örülnek.
Mindennap gyakorolsz?
Nem tudok, sajnos. Két kórusba is járok, az egyik este 9-ig tart, 10 óra van, mire hazaérek, akkor gyorsan megírom a leckét, és lefekszem aludni.
Az éneklés is nagyon fontos neked. Benne van a jövőképedben, hogy esetleg magánénekes legyél?
Gondolkoztam már rajta, de most még nincsenek ilyen terveim.
Énekléssel elmegy a hét három napja, a maradék időben szaxofonozol, zongorázol és szolfézsra jársz… - mikor barátnőzöl?
Napközben. Ha van egy kis szünetünk délután, elmegyünk valakihez, aki itt lakik a közelben, és a szünetekben is sokat vagyunk együtt.
Van olyan érzésed, hogy mindig loholsz, kötelességet teljesítesz, és semmi szabadidőd nincsen?
Nincs. Én ezeket nagyon szeretem csinálni.
