Az Oktatási Hivatal Bázisintézménye, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem gyakorlóhelye

Mit tanítunk

Tanáraink és a választható hagszerek

 

 

 

Hírek, sikerek

Tudnivalók, aktualitások, versenyek, díjazottak

 

Eseménynaptár

Koncertek, események napi bontásban                

Gyakorlóhelyi infó

Tanárjelölteknek: hospitálás, gyakorlati tanítás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Iskolánk fenntartója:

 

 

 

 

1952-2012-ig iskolánk fenntartója,

2013-tól működtetője:

 


Iskolánk a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács Akkreditált Kiváló Tehetségpontja

 


NTP-AMI-17-0064

Zenés élet a színpadon

A pályázati beszámoló itt olvasható.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Iskolánk partnerei:

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem

 
 
 
 
 
 
Pécsi Tudományegyetem
 
 
 
 
 
 

Debreceni Egyetem Zeneművészeti Kar

 
 
 
 
 
 

Eötvös 10 Közösségi

és Kulturális Színtér

 

Magyar Zeneiskolák

és Művészeti Iskolák Szövetsége

 
 

 

 

 

 

Zenetanárok Társasága

 

 

Megnyitottuk a jelentkezést a 2020-2021. tanévre. Idén a jelentkezés online történik, a képességvizsgálattól iskolánk ebben a tanévben eltekint. A jelentkezési lapokat az alábbi menüpontban találják meg.

Kérjük, támogassa Alapítványunkat!

Köszönjük, ha adója 1%-ának felajánlásával a Tóth Aladár Alapítványt támogatja!

Alapítványunk célja többek között a zenei nevelést elősegítő rendezvények támogatása, a zeneiskola hagyományainak ápolása, rászoruló növendékek zenei tanulmányainak támogatása.

Adószám: 19654858-1-41

Számlaszám: 11706016-20718417-00000000.

 

Megvásárolható a Tóth Aladár Alapítvány által kiadott interjúkötet.

Köszöntjük azokat a szülőket és gyermekeiket, akik még sosem jártak zeneiskolánkban!

Öröm lesz számunkra, ha gyermekét mi vezethetjük be a zene csodálatos birodalmába.

Intézményünk működéséről, az oktatás rendjéről itt tájékozódhatnak. Nagy múltú zeneiskolánk történetét itt olvashatják. A hétköznapi és ünnepi pillanatainkról készült filmet itt tekinthetik meg.

Egykori és jelenlegi növendékeink azzal segítenek a hangszerválasztásban, hogy elmesélik, miért szeretik választott zeneszerszámukat. Vallomásaikat itt olvashatják.

Jelentkezzenek most!

Április 15-e szerdától, további értesítésig, a digitális munkarend szerint folytatjuk az oktatást.

Hamarosan tájékoztatjuk növendékeinket és szüleiket az év zárásával kapcsolatos tudnivalókról.

A digitális oktatáshoz kapcsolódó adatvédelmi tájékoztatóról

Hegedű

 

A hegedű a vonós hangszercsalád legmagasabb hangú tagja. Elegáns, 400 éve változatlan alakját olasz hangszerkészítő mesterek fejlesztették ki a 16. században. A hegedű fából készül, 4 húrja van, vonóval szólaltatjuk meg. A vonó nem más, mint egy fa pálca, melyre lószőr van kifeszítve. A hegedű hangja éneklő, hangszínekben gazdag. Az egyik legfontosabb szólóhangszer, de elképzelhetetlen nélküle a szimfonikus zenekar és a legtöbb kamaraegyüttes is. Nem csak a műzenében használják, kezdetektől fogva a tánczene és a népzene jellegzetes hangszere is.
 
 

Ha szeretnél hegedülni:

Várunk, akár már 6 éves korodtól. A hegedű különlegessége, hogy több méretben készítik, a nagyon kicsi tizenhatodostól az egészes nagyságig, tehát az első években gyakorlóhangszered szinte veled együtt fog nőni!
A hegedű megvásárlása költséges vállalkozás, ezért iskolánkban lehetőséget nyújtunk jó minőségű hangszerek kölcsönzésére.
Miután megszerezted a hangszer megszólaltatásához szükséges alapismereteket, szóló- és zongorakíséretes műveket egyaránt el tudsz majd játszani. Ezzel a tudással már szerepelhetsz az iskolai hangversenyeken, részt vehetsz diáktársaiddal együtt különböző kamaraegyüttesekben, az iskolában működő Tücsökzenekarban, később pedig Ifjúsági Zenekar munkájában.
 

Egy kis hangszertörténet:

Az első képi ábrázolások tanúsága szerint a vonóval megszólaltatott húros hangszerek valamikor a 10. században jelentek meg Európában, ahová bizánci közvetítéssel a keleti (főként arab kultúrájú) országokból érkeztek. A késő-középkorban sokféle formában használták őket, s korai változatait rebec-nek, rebabnak, fidelnek vagy fidulának nevezték. A mai hegedű közvetlen elődje valószínűleg az itáliai lira di braccio volt a 16. század elején. Később viola-hangszercsaládként emlegették különféle méretű és hangmagasságú változatait. A négy húros, kvinthangolású hangszercsoport tagjai, a violino (a mai hegedű), a viola (a brácsa), a violoncello (a mai gordonka vagy cselló) és a violone (nagybőgő) az akkoriban kialakuló európai hangszeres műzene alapjává váltak. A hegedűkészítés központja az itáliai Brescia és Cremona volt. Itt dolgoztak azok a mesterek (Andrea és Nicola Amati, Antonio Stradivari, Andrea és Antonio Guarneri, Francesco Ruggiero), akik e hangszer mai formáját és szerkezetét kialakították. Eleven, fényes, mozgékony hangjának köszönhetően a hegedű az 1600-as évektől az egyik legnépszerűbb szóló-, kamara- és zenekari hangszer lett, s az is maradt a mai napig.

A hangszeres jelentkezési lap innen tölthető le.

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!