Mester-M díjat kapott zongoratanárunk, Halászné Veres Zsuzsa

Halászné Veres Zsuzsa 42 éve tanítja zongorázni a gyerekeket, szeretettel és hivatástudattal. Talán a legnagyobb nyilvános elismerést kapta érte, amit tanár a növendékeitől kaphat: egy testvérpár, zeneiskolánk volt növendékei, Somogyi Eszter és Nóra Mester-M díjra jelölték őt, és a 700 jelöltből egyedüli zenetanárként meg is kapta a díjat. 
 
A Tóth Aladár Zeneiskola tanszakvezetőjét a fővárosi zeneiskolák Zongora Tanszakvezetői Munkaközössége is szakmai vezetőjévé választotta. Tanítási gyakorlatot vezető mentortanárként igyekszik tudását, zenepedagógiai tapasztalatait továbbadni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatóinak, a jövő zongoratanárainak. Mesterpedagógusként szaktanácsadói munkát is végez Budapesten és Pest megyében a fővárosi Pedagógiai Oktatási Központok megbízásából .
 
Számos kiemelkedően tehetséges növendékét indította el a zenei pályán, jelenleg is több egykori tanítványa folytat zenei tanulmányokat itthon és külföldön. Ő teremtette meg a Tóth Aladár Zeneiskolában a "Bösendorfer koncertek az Alma Materben" című hangverseny-sorozatot, amely a már művészként, tanárként tevékenykedő, vagy még a zenei pályán tanuló egykori növendékeket hívja az alma materbe beszélgetni, muzsikálni. A zenét kedvtelésből tanuló tanítványai 10-12 évig hűségesen járnak zongoraóráira, és később is visszatérnek hozzá, annyira életük részévé válik a zene szeretete. A szintén Zsuzsa néni által szervezett „Régi növendékek találkozója” is jól mutatja, hogy  tanítványai sorsát szívén viseli. Nevéhez fűződik az óriási népszerűségnek örvendő évenkénti "Családi koncertek" hagyománya is, ahol testvérek, szülők, nagyszülők, rokonok, a legváltozatosabb hangszer-összeállításokban élhetik át az együttmuzsikálás örömét.A tehetséggondozás terén elért sikereit mutatja, hogy növendékei évtizedek óta rendszeresen részt vesznek országos versenyeken , és sok- sok díjat nyertek már. Sikeres felkészítésükért számos alkalommal részesült tanári különdíjban. Imádja a hivatását, a tanítás nemcsak a munkája, de a szenvedélye és a hobbija is. Nemcsak szakmailag lehet tőle sokat tanulni, emberileg is példát mutat, egész személyiségével nevel.
 
A Mester-M program a MOL kezdeményezésére jött létre. 
"A 2007-ben indított Mester-M program keretében azokat a tanárokat és edzőket díjazzuk, akik kiemelkedő munkájukkal segítik a gyerekek tehetségének kibontakozását, kiteljesedését. Olyanoknak nyújtjuk át az elismerést, akik szakmai és emberi nagyságok, Mesterek a szó történelmi értelmében” – mondta a hivatalos díjátadáson mondott beszédében Ferencz I. Szabolcs, a MOL-csoport Társasági Kapcsolatok ügyvezetője, az Új Európa Alapítvány kurátora.
A MOL évente mintegy 1,7 milliárd forintot adományoz a kultúra, az egészségügy, az oktatás, a közlekedésbiztonság, a környezetvédelem és a szociális ügyek támogatására. A vállalat társadalmi felelősségvállalásának jegyében hozta létre 2006-ban az Új Európa Alapítványt, amely évente 100 millió forintot fordít a fiatal sportolók, művészek, a pedagógusok és a gyermekegészségügy támogatására. Ennek eredményeképpen az elmúlt években közel 4500 fiatal sportolót, tudós- és művészpalántát és csapataikat részesítette a MOL Tehetségtámogató Program támogatásban. A MOL Gyermekgyógyító Program keretében 440 projekt nyert el támogatást, akik több mint 96.000 gyermek gyógyulásában közreműködtek.
További információ: jovoujratoltve.hu; www.ujeuropaalapitvany.hu
 

Jelentkezés a II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny és Mesterkurzusra

Budapesten a Ferencvárosi Ádám Jenő Zeneiskolában rendezik meg a II. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny és Mesterkurzust, 2018. július 23-28 között.
 
Jelentkezni ezen a linken lehet, 2018. április 15-ig.
 
Verseny
3 fordulóban
4 korcsoportban
18 év alattiaknak.
A versenykiírás itt olvasható.
 
A verseny és a mesterkurzus a Fesztivál Akadémia szervezésében valósul meg.
 
Művészeti vezetők: Kokas Katalin, Kelemen Barnabás
 

"Négy kézzel is könnyedén..." - Kőrösiné Belák Erzsébet kurzusa

2018. március 14-én szerdán 9.00 és 14.00 óra között a Metronom Nonprofit Kft. szervezésében Kőrösiné Belák Erzsébet  zongoraművész tart kurzust iskolánkban, melyen elsősorban  a XI. Országos Zongora Négykezes és Kétzongorás Versenyen induló növendékeknek és tanáraiknak kívánnak segítséget nyújtani  a felkészüléshez.

Helyszín: Tóth Aladár Zeneiskola AMI - 1063 Budapest, Szív u. 19-21.

A programban részt vevő zenetanárok számára a továbbképzésen való részvétel esetén – a (277/1997 (XII.22.) korm. rendelet alapján – képzési naponként 5 órás igazolás kérhető.

Részvételi díj: 2000 Ft/alkalom, mely a helyszínen fizetendő.

A képzés plakátja itt tekinthető meg.

 

 

Te is lehetsz Terézváros Ifjú Tehetsége

Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat Képviselő-testületének Humán Bizottsága 2018-ban is pályázatot hirdet a tehetséges kerületi fiatalok támogatása érdekében, a „Terézváros Ifjú Tehetsége” önkormányzati támogatásra. A pályázat benyújtása egész évben folyamatosan történhet.
 
A támogatásra pályázhatnak a pályázati felhívás közzétételét megelőzően legalább 90 napja az önkormányzat közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen is az önkormányzat közigazgatási területén élő, az igény benyújtásakor 25. életévüket be nem töltött magyar állampolgárok, ha
 
- korosztályukban kimagasló hazai vagy nemzetközi művészeti (ének- és zeneművészet, előadóművészet, képző- és iparművészet, színház- és filmművészet, táncművészet, népművészet, irodalom), vagy
- sportsikereket értek el vagy
- önálló és kiemelten eredményes műszaki/tudományos tevékenységet folytatnak.
 
A támogatás hazai és külföldi versenyeken, mesterkurzusokon, kiállításokon, bemutatókon való részvételre, nevezési díj, útiköltség, szállásköltség, anyagköltség, eszközbeszerzés finanszírozására, sport- és hangszer vásárlására vagy bérlésére használható fel.
 
További információ az önkormányzat honlapján található.
 

120 éve, 1898-ban született iskolánk névadója, Tóth Aladár (zenetudós, a Magyar Állami Operaház igazgatója)

Tóth Aladár életrajza itt olvasható, illetve iskolánk épületében kihelyezett tablókon találhatók további adalékok róla. 
Lánya, Tóth Mária, aki gyermekkorát a budai Mártonhegyen töltötte, majd fiatalon Németországba emigrált 1956-ban, Marburgban él férjével, Christian Reichardt professzorral. Az ő támogatásával és szerkesztésével jelent meg előbb az Anka naplója, édesanyja, Gergely Magdolna visszaemlékezései háborús Budapestre 1944 tavaszától 1945 tavaszáig (itt olvasható), majd a Tani-TAZI-tani című interjúkötet, amely iskolánk gazdasági irodájában megvásárolható illetve megrendelhető.
Ez utóbbiból idézünk most szemelvényeket.
 
Tóth Mária több mint három évtizede kíséri figyelemmel iskolánk munkáját, azóta, hogy felvettük édesapja nevét. Édesapjára így emlékezik:Apám mint operaigazgató nagy változást hozott mind a Bátyám életébe, mind az enyémbe. Az operaelőadások alatt szabad volt bemennünk az igazgatói páholyba, de persze nem ülhettünk elől, hanem csak hátul állhattunk. Hetenként legalább három estét töltöttünk ott, örökké kialvatlanok voltunk, és nem is értem, hogyan maradhattunk – Bátyám a jogi egyetemen, én meg az iskolában – „jó tanulók”. Otthon gyakran secco recitativóban és áriákban értekeztünk egymással. Anyám élete végéig nevetésben tört ki, amikor mesélte, hogy egyszer, munkából hazatérve, már messziről hallotta a nagy zenebonát. Belépett a házba, és ott látott engem a díványon fekve, lábossal a fejemen, matraccal a mellkasomon, kezemben seprűvel, míg Bátyám habüsttel a fején, gereblyével a kezében az íróasztalon állt, és Wotan búcsúját énekelte.
 
Apám külföldi vendégei, akikkel vagy náluk, vagy az Operában találkoztunk, a gyönyörű előadások, koncertek, télen és nyáron, szinte más embert formáltak belőlünk. Az egyre elviselhetetlenebb és nyomasztóbb politikai helyzetben ezek az együtt töltött idők olyan emberekkel, akik más, magasabb kategóriákban gondolkoztak, felcsillanó és maradandó élményeink lettek.Apám harcai az Operaház érdekében számunkra ismeretesek voltak, és tudtuk, hogy ez tőle több mint napi 24 óra munkát követel. Apámat és Annie-t (Tóth Aladár második felesége, Fischer Annie zongoraművész – a szerk.) 1940-ben törvények kényszerítették az emigrációba, engem pedig 1956-ban a félelem a letartóztatástól és a megfulladás érzete űzött ki az országból. Így aztán, amikor Papa már nem volt igazgató, és több ideje lett volna számunkra, én már tőle távol, más országban éltem. Többször találkoztunk Európa különböző helyein. Mindig élmény volt együtt lenni, és a vele folytatott beszélgetések után hosszú hónapokig volt min gondolkodnom. Soha nem hagyott el az az érzés, hogy az élet nemcsak a mindennapokból áll, hanem oda kell figyelni, hallgatni, nézni mindarra, amit még ezek a mindennapok is nyújtanak. Ezt a szerintem értékes gondolkodásmódot ilyen kulturális háttér nélkül biztosan nem tudtam volna magamnak kialakítani. 
(Fotó: Otto Klemperer Fischer Annie-val, a kép bal szélén az Operaház igazgatója, Tóth Aladár)
 

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!