Zongora tanszaki koncertek

2016. február 29-én, hétfőn két hangversenyen léptek fel a zongora tanszak növendékei. A 16.30 órakor a Versenyzők és felvételizők estjén (műsor), illetve 18.00 órakor a Versenyzők estjén (műsor) játszott növendékeinkről készült fotók itt tekinthetők meg.

 

A Zenekakadémia 10 meglepő titka

A Zeneakadémia épülete az egyik legszebb felsőoktatási intézmény Budapesten. Az impozáns palota méreteiben és látványában is lenyűgöző. Ráadásul több érdekességet és titkot rejt, mint gondolnátok.
 
A Liszt Ferenc téri Zeneakadémia épületét 2013-ban teljes mértékben felújították úgy, hogy az eredeti, 1907-es állapotok visszaállítását tűzték ki célul. Íme 10 érdekesség a Zeneakadémiáról, amit nem biztos, hogy tudtatok.
 
 
1. Meglepő épületszerkezet
 
Már az előcsarnokban biztosak voltunk abban, hogy a magyar szecesszió remekművébe léptünk be. A falakon, padlón és oszlopokon is a stílusra jellemző természeti motívumok köszönnek vissza. Számos Zsolnay kerámia díszíti a beltereket. A freskókat és színes üvegablakokat pedig a kor olyan híres művészeinek köszönhetjük, mint Kőrösfői-Kriesch Aladár és Róth Miksa.
A gyönyörű homlokzatot és díszes enteriőrt elnézve azonban meglepve tudtuk meg, hogy maga az épülete vasbetonból készült. Sőt ez volt az ország legelső vasbeton szerkezetű épülete.
 
2. Mit szimbolizálnak a díszítő elemek?
 
A Zeneakadémia díszítőelemeinek szimbolikája összetettebb és összefüggőbb, mint elsőre gondoltuk volna. Amikor alaposabban körbenéztünk, láthattuk, hogy az egész épületben dominálnak az Apollónhoz és Dionüszoszhoz köthető motívumok. A görög mitológia szerint ugyanis e két isten felelős a művészetek, így a zene fejlődéséért is. Dionüszosz fúvós hangszereivel és Apollón lantjával sok helyszínen találkoztunk. Ez utóbbi díszíti a Zeneakadémia előtti tér burkolatát is.Rendkívül sok az épületben a víz motívum. Az előcsarnok színeiben és szimbólumaiban is szándékosan a mocsarak világára emlékeztet. A víz fodrozódását és cseppköveket utánzó díszítő elemek a Najádok kútjára utalnak. A mondák szerint ezekhez a kutakhoz jártak a nimfák, akik Apollón kísérői voltak. 
 
Ezek után nem meglepő, hogy a Zeneakadémia Nagytermét Apollón szigetének is hívják. Ebben a teremben több helyen is felfigyelhettünk Apollón madarára, a hattyúra, amely a halálakor elhangzó csodálatos hattyúdalról ismert. 
Szintén lenyűgöző díszítőelemek a mennyezeten megfigyelhető babérlevél motívumok. Ezek Apollón elátkozott szerelmére, a babérfává változtatott Dafnéra utalnak.
 
3. 100 éves függönyök
 
A Nagyterem galériára nézve Róth Miksa üvegablakai előtt az eredeti 1907-es függönyöket láthattuk. Érdekesség, hogy a felújításkor pont az az olasz cég vállalta el a restaurálásukat, amely annak idején a függönyök elkészítésének megbízását is kapta. Túravezetőnk arra biztatott minket, nyugodtan simogassuk meg a függönyök anyagát. Mint kiderült, ezt kényelmesen megtehettük magunk mögé nyúlva, az ülések kárpitja ugyanis ugyanabból az anyagból készült.
 
4. Miért vannak alacsonyan az ülések karfái?
 
 
A díszterem székeibe ülve feltűnt, hogy karfájuk sokkal alacsonyabban van, mint azt egy átlagos széken megszoktuk. Kiderült, hogy ennek is jó oka van. A Zeneakadémia tervezői ugyanis megfigyelték, hogy zenehallgatás közben az emberek mindinkább belesüppednek a székekbe, így az alacsony karfa kényelmesebb ehhez az időtöltéshez. 
A földszinti sorokkal ellentétben a karzaton csak a Zeneakadémia növendékei ülhetnek, míg a baloldali páholyban az intézmény tanárai foglalhatnak helyet. A jobboldali páholy pedig csakis a Zeneakadémia igazgatójának van fenntartva.
 
5. A legjobb és egyben legrosszabb ülőhelyek
 
Megtudtuk, hogy a legtökéletesebb hangzást az ötödik sorban ülve tapasztalhatjuk. Viszont ez a legrosszabb hely is, olyan szempontból, ha valaki a koncert alatt zacskót csörget, vagy köhög, mert ezeket a hangokat is itt halljuk a legtisztábban. 
 
6. Miért meztelen a zene múzsája?
 
Az első emeleti csarnokban szintén Kőrösfői-Kriesch Aladár freskójával találkozhattunk. A festmény a zene múzsáját, Euterpét ábrázolja, ráadásul a kor szelleméhez képest meglehetősen kendőzetlenül. Mint megtudtuk bármilyen arcpirító is a kép, a meztelenség nem véletlen. Azt szimbolizálja ugyanis, hogy minden műalkotást, szobrot, festményt el lehet takarni, de a zenét nem.
 
7. Miért nem szeretik a diákok a Kamaratermet?
 
Az épületbejárás során tantermekbe is bepillanthattunk, sőt a Kamarateremben is elidőzhettünk, ami Solti György világhírű karmester, zongoraművész és zeneigazgatóról kapta a nevét. Megtudtuk, hogy a felújítás előtt ezt a termet nem szerették sem tanárok, sem a közönség, sem a diákok. Az épület régebbi átalakításai során ugyanis igen rossz akusztikája lett. 
A 2013-as felújítás után a kamaraterem visszanyerte jó hangzását legalább a tanárok és a hallgatóság örömére. A diákoknak azonban továbbra sem ez lesz a kedvenc terme, ugyanis a vizsga fellépéseket a mai napig itt tartják.
 
8. Szerencsehozó gömbök
 
A babona szerint van az épületben valami, ami segíti a vizsgázókat. Ezekből a Zsolnay eozin gömbökből összesen huszonkettő található az épületben. Állítólag, ha a babonás vizsgázók vizsga előtt az összeset megsimogatják, az szerencsét hoz a megmérettetésen.
 
9. Hány kiló aranyat használtak a díszítéshez?
 
A Zeneakadémia pazar díszítéseit csodálva, magától adódott a kérdés: Vajon hány kiló aranyat használtak a díszítőelemek aranyozásához. A meglepő válasz az volt, hogy semennyit. Az épületet ugyanis eredetileg nagyon kis költségvetésből kellett megcsinálniuk. Aranyozás helyett rezet használtak, amit speciális lakk véd a korróziótól.
 
10. Hány négyzetméter márvány borítja a belső tereket?
 
Az alacsony költségvetés miatt a márványborítás mennyisége hasonló, mint az aranyozás esetében. Ebből az anyagból csupán csak egy négyzetmétert használtak fel a bejárati csarnok emléktáblájához.
 
  

Soltész Anikó csembaló- és kamarazenei művész-tanár előadása a barokk zenéről

Zeneiskolánkban Soltész Anikó csembaló- és kamarazene- művésztanár tart előadást Barokkozmosz címmel. Előadásának témája: Utak, lehetőségek a barokk zene tanításán keresztül.
A tanfolyamra elsősorban a billentyűs, vonós, fuvola, oboa, fagott szakosokat várjuk, valamint minden érdeklődőt.
 
Időpont: 2016. március 16.   10-14 óráig
Helyszín: Tóth Aladár Zeneiskola Fodor-terem (Budapest VI. ker., Szív u. 19-21.)
Belépődíj: 2.000,- Ft (igazolást 5 pontról adunk)

Felvételi meghallgatást tart a Bard College Zeneművészeti Konzervatórium

Felvételi meghallgatást tart főiskolai és posztgraduális programjaira a Bard College Zeneművészeti Konzervatórium. 
 
A meghallgatás helyszíne: a Józsefvárosi Zeneiskola (1082 Budapest, Nap u. 33.)
Időpontja: 2016. január 12-13.
A meghallgatásokat az alábbi hangszereken rendezik meg:
hegedű, klarinét, harsona
brácsa, fagott, tuba
cselló, oboa, zongora
nagybőgő, kürt, hárfa
fuvola, trombita, zongora (kamarazene)
 
További információ itt található.
A meghallgatás plakátja itt tölthető le.
A meghallgatásra a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail-címen lehet időpontot foglalni.
 

Barokk hegedű kurzus a Járdányi Pál Zeneiskolában

A 'Rózsa és Kard' sorozat keretében barokk hegedű kurzust szervez a Járdányi Pál Zeneiskola, Scordatura a XVII. századi európai zenében címmel, 2015. november 16-án 9.30-12.30 óráig (1022 Budapest, Marczibányi tér 1.)
 
A sorozat célja a XVII. századi scordatura technika különleges hangzásvilága és annak bemutatása, megismertetése a magyar közönséggel, kollégákkal. A mesterkurzuson H.I.F. Biber műveinek közvetítésével a résztvevők kipróbálhatják a szokatlan hangolású hangszereket és saját maguk is megtapasztalhatják a különleges játékmódot.
A kurzus tanárai más XVII, korai XVIII. századi műveken is szívesen dolgoznak együtt kollégáikkal, érdeklődőkkel.
 
Előadók:
Julia Wedman (Kanada) – barokk hegedű
Ujszászi Kinga (Magyarország/Anglia)– barokk hegedű
 
Kurzus díj: 1000/1500 Ft (passzív/aktív)
A kurzuson való részvételhez korábbi barokk tapasztalat, valamint barokk hangszer nem szükséges, de jó, ha van!
Limitált férőhely miatt előzetes jelentkezés szükséges! A jelentkezési lapot, amely itt tölthető le, a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címre kell küldeni. 
 
A Rózsa és Kard sorozat egyéb programjai:
 
November 13. 18.30 Előadás – Zeneakadémia, XXIII-as terem
November 14. 19.30 Koncert – Zenetudományi Intézet
November 15. 18.00 Koncert – Klebelsberg Kúria
 
A XVII. században élő ember életében a vallás és a háborúk jelentették a két legnagyobb, állandóan jelenlévő erőt. A koncertek azt a két végletet próbálják bemutatni, ahogyan a külső ellenség állandó fenyegetése és a belső megnyugvás keresése tükröződik a korabeli zenében. Az elhangzó művek a zene két különböző megközelítését próbálják bemutatni. A zeneszerzők hol a zene segítségével próbálták a látottakat, hallottakat a zene nyelvén elmesélni, megfesteni, hol annak segítségével az előadók és hallgatók érzékleti tapasztalatait magasabb szintre emelni, belső megnyugvást hozni. 
 
A barokk korban divatos scordatura technika a vonós hangszerek szokásostól eltérő hangolását jelenti. Ez a technika a hangszerek rezonanciáját megváltoztatja, egyedi hangzásvilágot hoz létre, egyben olyan akkordok és kettősfogások megszólaltatását teszi lehetővé, amik a hagyományos kvint-hangolással lehetetlenek lennének. Ezzel a hegedű lehetőségeit megsokszorozza és új, eddig elérhetetlen dallamok, harmóniák tárházát nyújtja a kísérletező kedvű hegedűsök számára, míg egyes zeneszerzők a technikát meditációs célra alkalmazták.
 
Biber Rózsafüzér szonátáiban a scordaturának szimbolikus szerepe van, Biber a számára rendkívül fontos jezsuita meditációs hagyomány zenei nyelvre ültetésére a scordatura játékot találta legalkalmasabbnak. 
 
A kurzus tanárairól:
Julia Wedman
A kanadai művész egyik kiemelkedő szakértője Biber hegedű szonátáinak. 2011-ben, hosszas kutatómunkát követően CD-re vette a Rózsafüzér ciklust Felix Deakkal együtt.
Julia a kanadai régi-zenei élet egyik legfontosabb alakja. 2005 óta a torontói Tafelmusik Baroque Orchestra tagja. Rendszeresen játszik szólót a zenekarral mind otthoni koncertjeiken, mind külföldi turnéik során. 
 
Ujszászi Kinga 
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem elvégzése után a londoni Royal Academy of Music postgraduális képzésén folytatta tanulmányait hegedű és barokk hegedű tanszakon. Amióta elkezdett a histórikus előadásmóddal foglalkozni, Anglia és Európa vezető együtteseibe kap rendszeres meghívást. Tagja volt az Európai Unió Barokk Zenekarának ahová 2012-ben és 2013-ban, mint koncertmester-szólistát hívták vissza. Zenei vezetője a Spiritato! kamara együttesnek, akikkel már két albumot is kiadtak. Vonósnégyese, a HIP4tet, három éve a franciaországi Abbay aux Dame rezidens csoportja. Rendszeresen játszik Jadran Duncumb angliai lantossal. Együttesük Repicco, a 2013-as york-i régi-zenei verseny döntőse volt.
 

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!