Tájékoztató a 2016. április 20-i tanítási rendről

Tisztelt Szülő!
 
Tájékoztatom, hogy a Tóth Aladár Zeneiskola 2016. április 20-án az iskola székhelyén és telephelyein az órarend szerinti tanítást megtarthatja.
Kérem, hogyha Ön nem kért ügyeletet gyermeke számára ezen a napon (délelőtt nem lesz az iskolában) és délután a zeneórára nem tudnak bejönni, arról az érintett tanárt tájékoztatni szíveskedjen!
Azok a zenetanárok, akik csatlakoznak a pedagógus sztrájkhoz, az érintett tanulókat írásban értesítik a zenei foglalkozás elmaradásáról és annak pótlási idejéről.
 
Budapest, 2016. április 18.
Magyar Margit
intézményvezető
 

Hírek a zene világából: Musicianswho.hu

Mindennap friss hírek, információk a Musicianswho.hu zenei híroldalon
 
Trióban az egyenlőségért – Novemberben lesz a jótékonysági hangverseny
Bach mindenkinek - A Bach in the Subways, magyar nevén Bach mindenkinek nemzetközi programot egy New York-i csellista, Dale Henderson indította útjára 2010‑ben azzal a céllal, hogy növelje a klasszikus zene iránti általános érdeklődést.
 
 

Prof. Laki Krisztina mesterkurzusa zeneiskolánkban

Várjuk magánének tanárok, magánének szakos hallgatók jelentkezését, akik passzív hallgatóként részt szeretnének venni prof. Laki Krisztina operaénekesnő mesterkurzusán. A kurzusra 2016. március 19-től 24-ig naponta 10.00 és 16.30 óra között kerül sor, és az aktív résztvevők hangversenyével zárul.

Helyszín: a Tóth Aladár Zeneiskola.

A terem korlátozott befogadóképessége miatt a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket írásban, a csatolt jelentkezési lap kitöltésével várjuk a This e-mail address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. e-mail címen 2016. március 15-ig. A jelentkezés befogadásáról e-mailben visszaigazolást küldünk.

Bővebben...

Zongora tanszaki koncertek

2016. február 29-én, hétfőn két hangversenyen léptek fel a zongora tanszak növendékei. A 16.30 órakor a Versenyzők és felvételizők estjén (műsor), illetve 18.00 órakor a Versenyzők estjén (műsor) játszott növendékeinkről készült fotók itt tekinthetők meg.

 

A Zenekakadémia 10 meglepő titka

A Zeneakadémia épülete az egyik legszebb felsőoktatási intézmény Budapesten. Az impozáns palota méreteiben és látványában is lenyűgöző. Ráadásul több érdekességet és titkot rejt, mint gondolnátok.
 
A Liszt Ferenc téri Zeneakadémia épületét 2013-ban teljes mértékben felújították úgy, hogy az eredeti, 1907-es állapotok visszaállítását tűzték ki célul. Íme 10 érdekesség a Zeneakadémiáról, amit nem biztos, hogy tudtatok.
 
 
1. Meglepő épületszerkezet
 
Már az előcsarnokban biztosak voltunk abban, hogy a magyar szecesszió remekművébe léptünk be. A falakon, padlón és oszlopokon is a stílusra jellemző természeti motívumok köszönnek vissza. Számos Zsolnay kerámia díszíti a beltereket. A freskókat és színes üvegablakokat pedig a kor olyan híres művészeinek köszönhetjük, mint Kőrösfői-Kriesch Aladár és Róth Miksa.
A gyönyörű homlokzatot és díszes enteriőrt elnézve azonban meglepve tudtuk meg, hogy maga az épülete vasbetonból készült. Sőt ez volt az ország legelső vasbeton szerkezetű épülete.
 
2. Mit szimbolizálnak a díszítő elemek?
 
A Zeneakadémia díszítőelemeinek szimbolikája összetettebb és összefüggőbb, mint elsőre gondoltuk volna. Amikor alaposabban körbenéztünk, láthattuk, hogy az egész épületben dominálnak az Apollónhoz és Dionüszoszhoz köthető motívumok. A görög mitológia szerint ugyanis e két isten felelős a művészetek, így a zene fejlődéséért is. Dionüszosz fúvós hangszereivel és Apollón lantjával sok helyszínen találkoztunk. Ez utóbbi díszíti a Zeneakadémia előtti tér burkolatát is.Rendkívül sok az épületben a víz motívum. Az előcsarnok színeiben és szimbólumaiban is szándékosan a mocsarak világára emlékeztet. A víz fodrozódását és cseppköveket utánzó díszítő elemek a Najádok kútjára utalnak. A mondák szerint ezekhez a kutakhoz jártak a nimfák, akik Apollón kísérői voltak. 
 
Ezek után nem meglepő, hogy a Zeneakadémia Nagytermét Apollón szigetének is hívják. Ebben a teremben több helyen is felfigyelhettünk Apollón madarára, a hattyúra, amely a halálakor elhangzó csodálatos hattyúdalról ismert. 
Szintén lenyűgöző díszítőelemek a mennyezeten megfigyelhető babérlevél motívumok. Ezek Apollón elátkozott szerelmére, a babérfává változtatott Dafnéra utalnak.
 
3. 100 éves függönyök
 
A Nagyterem galériára nézve Róth Miksa üvegablakai előtt az eredeti 1907-es függönyöket láthattuk. Érdekesség, hogy a felújításkor pont az az olasz cég vállalta el a restaurálásukat, amely annak idején a függönyök elkészítésének megbízását is kapta. Túravezetőnk arra biztatott minket, nyugodtan simogassuk meg a függönyök anyagát. Mint kiderült, ezt kényelmesen megtehettük magunk mögé nyúlva, az ülések kárpitja ugyanis ugyanabból az anyagból készült.
 
4. Miért vannak alacsonyan az ülések karfái?
 
 
A díszterem székeibe ülve feltűnt, hogy karfájuk sokkal alacsonyabban van, mint azt egy átlagos széken megszoktuk. Kiderült, hogy ennek is jó oka van. A Zeneakadémia tervezői ugyanis megfigyelték, hogy zenehallgatás közben az emberek mindinkább belesüppednek a székekbe, így az alacsony karfa kényelmesebb ehhez az időtöltéshez. 
A földszinti sorokkal ellentétben a karzaton csak a Zeneakadémia növendékei ülhetnek, míg a baloldali páholyban az intézmény tanárai foglalhatnak helyet. A jobboldali páholy pedig csakis a Zeneakadémia igazgatójának van fenntartva.
 
5. A legjobb és egyben legrosszabb ülőhelyek
 
Megtudtuk, hogy a legtökéletesebb hangzást az ötödik sorban ülve tapasztalhatjuk. Viszont ez a legrosszabb hely is, olyan szempontból, ha valaki a koncert alatt zacskót csörget, vagy köhög, mert ezeket a hangokat is itt halljuk a legtisztábban. 
 
6. Miért meztelen a zene múzsája?
 
Az első emeleti csarnokban szintén Kőrösfői-Kriesch Aladár freskójával találkozhattunk. A festmény a zene múzsáját, Euterpét ábrázolja, ráadásul a kor szelleméhez képest meglehetősen kendőzetlenül. Mint megtudtuk bármilyen arcpirító is a kép, a meztelenség nem véletlen. Azt szimbolizálja ugyanis, hogy minden műalkotást, szobrot, festményt el lehet takarni, de a zenét nem.
 
7. Miért nem szeretik a diákok a Kamaratermet?
 
Az épületbejárás során tantermekbe is bepillanthattunk, sőt a Kamarateremben is elidőzhettünk, ami Solti György világhírű karmester, zongoraművész és zeneigazgatóról kapta a nevét. Megtudtuk, hogy a felújítás előtt ezt a termet nem szerették sem tanárok, sem a közönség, sem a diákok. Az épület régebbi átalakításai során ugyanis igen rossz akusztikája lett. 
A 2013-as felújítás után a kamaraterem visszanyerte jó hangzását legalább a tanárok és a hallgatóság örömére. A diákoknak azonban továbbra sem ez lesz a kedvenc terme, ugyanis a vizsga fellépéseket a mai napig itt tartják.
 
8. Szerencsehozó gömbök
 
A babona szerint van az épületben valami, ami segíti a vizsgázókat. Ezekből a Zsolnay eozin gömbökből összesen huszonkettő található az épületben. Állítólag, ha a babonás vizsgázók vizsga előtt az összeset megsimogatják, az szerencsét hoz a megmérettetésen.
 
9. Hány kiló aranyat használtak a díszítéshez?
 
A Zeneakadémia pazar díszítéseit csodálva, magától adódott a kérdés: Vajon hány kiló aranyat használtak a díszítőelemek aranyozásához. A meglepő válasz az volt, hogy semennyit. Az épületet ugyanis eredetileg nagyon kis költségvetésből kellett megcsinálniuk. Aranyozás helyett rezet használtak, amit speciális lakk véd a korróziótól.
 
10. Hány négyzetméter márvány borítja a belső tereket?
 
Az alacsony költségvetés miatt a márványborítás mennyisége hasonló, mint az aranyozás esetében. Ebből az anyagból csupán csak egy négyzetmétert használtak fel a bejárati csarnok emléktáblájához.
 
  

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!