Elhunyt zeneiskolánk egykori tanára, Szokolay Sándor zeneszerző

Életének 83. évében, soproni otthonában elhunyt Szokolay Sándor, Kossuth-díjas zeneszerző, iskolánk egykori tanára.
Szokolay Sándor az alföldi Kunágotán született 1931. március 30-án. Zenei tanulmányait 1947-ben a legendás békéstarhosi zenei gimnáziumban, a Kodály-módszer egyik fellegvárában kezdte, ott is érettségizett 1950-ben. Utána a Zeneakadémián tanult zeneszerzést Szabó Ferenc és Farkas Ferenc tanítványaként.
(A képen: Szokolay Sándor, ifj. Bartók Béla és Balázs Árpád 1982 július 4-én a Magyar Rádióban. Forrás: kincsestar.radio.hu)
 
Diplomájának megszerzése után, 1957-től 1961-ig a Magyar Rádió zenei lektora és szerkesztője volt. 1966-tól 1994-ig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola középiskolai énektanár és karvezető, valamint zeneszerzés tanszakán ellenpontot, prozódiát és zeneszerzést tanított, 1982-től egyetemi tanárként. A hetvenes évek második felében a Magyar Televízió zenei lektoraként dolgozott. 1994-ben egyetemi tanárként nyugdíjba vonult, mostanáig a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professor emeritusa volt.
Szokolay Sándor - többek között Durkó Zsolt, Petrovics Emil, Bozay Attila, Szőllősy András társaként - egy nagy magyar zeneszerző-nemzedék egyik tagjaként hatalmas életművet hagyott hátra. Öt szerzői lemeze jelent meg és egy CD-lemeze. Hét operát írt, közülük a Vérnász (1964) világsikert hozott, és a mai napig a legsikeresebb magyar zenedráma: tizenkilenc operaházban mutatták be. Operát írt többek között Hamletről, Szent Margitról, Sámsonról. Komponált több szimfóniát, versenyműveket, oratóriumokat, miséket, kantátákat, balettzenét, számos kamarazenét és sok kórusművet. 
Négy fiú- és egy leánygyermeke szintén a zenei pályát választotta.
Az alkotás mellett híven szolgálta a magyar zenekultúra ügyét. Volt a Magyar Kodály Társaság elnöke (1978), a budapesti Operabarátok (1985), a Magyar Zenei Kamara (1991-92), a Nemzeti Alapítvány kuratóriumának elnöke (1991-92). 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja. 20 éve költözött Sopronba.
 
Díjai, kitüntetései:
1960-ban és 1965-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1966-ban Kossuth-díjjal, 1987-ben és 2001-ben Bartók-Pásztory-díjjal tüntették ki, 2002-ben megkapta a Corvin-láncot. 1976-tól volt érdemes művész, később a kiváló művész címnek is birtokosa lett. Magyar Örökség-díjjal is elismerték munkásságát 1998-ban. 2008-ban Prima-díjat, 2011-ben pedig Artisjus-díjat kapott. 
Forrás: hirado.hu

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!