Szombaton felavattuk Babszi Néni Termét

Egykori - és örökös - igazgatónk, Kovács Kálmánné Babszi halála egy évvel később is érzelmeket kavar, a rá való emlékezés még mindig fájdalmas - a betölthetetlen hiány miatt. Ez derült ki azon az ünnepségen, amelynek keretében november 14-én, szombaton családja, kollégái, egykori tanítványai jelenlétében Babszi Néni Termévé avattuk zeneiskolánk első emeletének egyik zongoraszobáját.
 
 
Az ünnepségen előbb Magyar Margit emlékezett szeretett kollégájára, majd Fehér Lászlóné (Gabi néni - másik "örökös igazgatónk") ült be a "mesélő fotelbe", hogy felidézze azokat az időket, amikor a zeneiskola egy nehéz korszaka után együttes erővel dolgoztak azon, hogy együttműködő közösséget kovácsoljanak az akkori VI. Kerületi Állami Zeneiskolából.
Babszi Néni Termét gyászoló férje, Kovács Kálmán avatta fel. A termet - ahol a zongora tanszak vezetője, Halászné Veres Zsuzsa tartja az óráit - kis emlékszobának rendezték be, ahol tablók, fényképalbumok idézik fel Babszi munkás éveinek legszebb pillanatait. Egy kisebb méretű szekrény méretű vitrint megtöltenek kitüntetései, díjai.
 
Az egybegyűlt kollégák, és az Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetségének vezetőségi tagjai - "harcostársak"a zeneiskolai szervezet több évtizeden át tartó felépítésében - örömmel üdvözölték a családtagokat, Babszi legközelebbi hozzátartozóit, majd a szobaavató közönség meghitten "szakmázó" kis csoportokra szakadozott.
 
Fotógalériánk itt tekinthető meg.
 
 
 

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!