Gyermekek a gyermekekért - hangverseny Bartók Béla emlékére

Az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. (EMB) - a német G. Henle Verlag kiadóval közösen - tavasztól sorra jelenteti meg az Új Bartók-összkiadás köteteit, elsőként a Gyermekeknek négy füzetét. Erre a Gyermekek a gyermekekért című koncert irányította rá a figyelmet. A hangverseny fellépőit előzetes megmérettetés során választották ki, ennek lebonyolítását a Tóth Aladár Zeneiskola vállalta.
 
A koncerten való részvétel lehetősége sokakat lázba hozott, a Zeneakadémia gyönyörű épülete előtt gyülekező gyerek és felnőtt közönséget fél 11-től a Hétpróbás Néptánciskola 6A osztálya szórakoztatta, Mlinár Zsuzsa és Mlinár Péter Zsérei Gyermeklakodalmas című koreográfiájával. 
 
Az elcsendesedő teremben kétoldalt élőláncba sorakozó vonósok Bartók - Weiner: Két tétel a Gyermekeknek sorozatból vonószenekarra című művét adták elő. A 23 állami fővárosi - kerületi zeneiskola egyesített vonószenekarának nem volt könnyű feladat összhangba kerülni, úgy, hogy a két szólamot egymástól és a karmestertől (Magyar Margit) elválasztotta a közönség. A Bartók-Weiner művet mégis sikerült úgy megszólaltatni, hogy azonnal csend támadt a teremben. 
 
 
Közös élet - közös kultúra
Előbb Dr. Vigh Andrea, a  Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, majd Balog Zoltán az emberi erőforrások minisztere köszöntötte a közönséget. „Minden gyerek és fiatal, aki énekel, a mindennapos éneklés nagykövete” – hangsúlyozta Balog Zoltán, és hozzátette, „ ha jól ismerjük a saját kultúránkat, akkor hamar megtaláljuk az utat mások kultúrájához. A zenénél semmi sem bizonyítja jobban, hogy Közép-Európában van közös életünk és van belőle fakadó közös kultúránk.”
Az első részben előbb két zeneakadémista - a népzenei tanszékről - játszott dél-dunántúli magyar népi gyerekjátékdalokból és táncdallamokból (Tímár Sára ének és Istvánfi Balázs duda). Majd magyar zeneiskolások zongoráztak a Gyermekeknek I-II. füzet magyar népdalgyűjtés alapján feldolgozott darabjaiból.
 
 
Kevés zeneszerző írt gyerekdarabokat
Földes Imre professzor, zenetörténész, kitűnő előadó, élvezetes visszaemlékezésében kiemelte, mennyire jelentős zenepedagógiai „tett” volt, hogy Bartók megírta a Gyermekeknek sorozatot. (Képünkön a Miskolci Egressy Béni - Erkel Ferenc Zeneiskola egyik növendéke) Kifejezetten gyermekeknek ugyanis nagyon kevés zeneszerző írt darabokat: elsősorban Schumann, illetve Mozart gyerekkorában írt darabjait szokták gyerekekkel eljátszatni, valamint Bach könnyű zongoraműveit, amelyek azonban nem feltétlenül az ő szerzeményei.
 
 A koncert igazi jelentőségét az adta, hogy a szlovák gyűjtés alapján készült zongoradarabokat szlovák növendékek adták elő (lásd: bal oldali képünkön). Illetve az autentikus népzenei blokkban Gömöri szlovák táncdallamok hangzottak el Agod Aliz (ének) és Erdélyi-Molnár Klára és zenekara tolmácsolásában. (jobb oldali képünkön)
A matinéhangverseny rendezője az EMB kiadó, a MTA BTK Zenetudományi Intézet Bartók Archívuma, és a Magyar Zeneiskolák és Művészeti Iskolák Szövetsége (MZMSZ) volt.
 
 
 
Mitől olyan értékes a kárpát-medencei népzenei kincs?
- Bartók a négynemzetiségű Bánátban született, ahol magyar, román, szász és szerb népek éltek együtt, Kodály viszont a szinte színmagyar Kecskemét városában nőtt föl, ezért a népzenei anyaggyűjtést úgy osztották fel, hogy Kodály a magyar, Bartók pedig a szlovák, román és egyéb népzenei anyagot gyűjtötte - magyarázza Eckhardt Gábor zongoraművész, zongoratanár, a matinékoncert házigazdája. - A román anyag volt Bartók kedvence a különleges ritmusaival, az eltolt ütemekkel. (Érdemes meghallgatni, hogyan játszik hat román népdalfeldolgozást maga a szerző, illetve hegedűn Yehudi Menuhin.) Az általa összegyűjtött tízezernél is több népdal fele román, körülbelül háromezer szlovák, a maradékban van magyar, bolgár, török, stb. Mivel Bartók zenetudós is volt, a népdalokat nemcsak gyűjtötte, hanem rendszerezte, feldolgozta, és ebben olyan mélységekig jutott, hogy saját maga is tudott népzenét "komponálni". Lehetetlen megállapítani egy-egy dallamáról, hogy az eredeti népdal-e vagy saját szerzeménye – erre az Este a székelyeknél a legjobb példa.
A zenetudomány, a zeneműkiadás, valamint magyarországi és szlovákiai zeneiskolák fogtak össze, hogy két órás összművészeti produkcióval hódoljanak a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője és zenetudósa előtt. A gyermek előadók a Gyermekeknek sorozat – amely a zenepedagógia egyik alapja, minden zenét tanuló növendék „jó ismerőse” - magyar és szlovák népzenei anyagából mutattak ízelítőt.
Zenei zárószóként Bartók Bolyongás, Resteknek nótája című művei hangzottak el, a 23 állami fővárosi - kerületi zeneiskola egyesített vonószenekarát Magyar Margit vezényelte. (Jobb oldali képünkön) Majd a karmester a nézőtér felé fordulva intett, és a nézők elénekelték a Kis kece lányom című mindenki által jól ismert népdalt - a Bartók előtti igazi közösségi tiszteletadás szívből jövő gesztusaként.

A Fidelio.hu online kulturális magazinban megjelent cikkben további információk olvashatók.

 

 

Miért szeretem a hangszerem?

 

Zeneismeret órarendek

 

Hírmondó archívum

 

Hallgass zenét, olvass róla!

 

Fórumozz, kérdezz tőlünk!