Baba-mama foglalkozások
A 115 éves Tóth Aladár Zeneiskola jubileumi tanévének záróporgramja 2019. május 27-én hétfőn 17.30 órakor lesz a Budapesti Operettszínházban (1065 Budapest, Nagymező u. 17.).
Az „Alkottak és tanítottak” 20-21. századi magyar zeneszerzők a zenepedagógiai pályán címmel rendezett hangversenyen az elhangzó művek zeneszerzői iskolánk egykori és jelenlegi tanárai: Bántai Vilmos, Béres János, Dobszay László, Horváth Balázs, Kadosa Pál, Papp Lajos, Serei Zsolt, Szokolay Sándor, Weiner Leó.
Példájuk – az alkotó tanár jelenléte az iskolában – hatással van növendékekre és kollégákra egyaránt. Az 1903-ban alapított Fodor Zeneiskola első tanszakai között volt a zeneszerzés is. Napjainkban is egyik kiemelt feladatunknak tekintjük kortárs alkotások megszólaltatását, élő kapcsolat kialakítását zeneszerző és előadó között...
A műsorban közreműködnek: az iskola kórusai, zenekarai, hazai és nemzetközi versenyt nyert diákjai.
A jubileumi tanév fővédnökei: Hassay Zsófia, polgármester, Dr. Tolnai Marianna, tankerületi igazgató
A program támogatói: Budapesti Operettszínház, Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzata, Belső-Pesti Tankerületi Központ, Budapest Zongoraszalon, Tóth Aladár Alapítvány
A Zeneakadémiát végzett Ábrahám Pál például tőzsdeügynökként és banki tisztviselőként dolgozott, emellett jazz-zenekarokra hangszerelt népszerű slágereket. Esténként némafilmek aláfestéseként fehér frakkban és kesztyűben jazz-zenekart vezetett. Ő írta 1928-ban az első olyan operettet, melyben jazz-zenekar foglalt helyet a zenekari árokban. Ettől kezdve a siker megállíthatatlannak tűnt. Hívták Németországba, gigantikus mennyiségű pénzt keresett, napi 12 órát dolgozott, mérhetetlenül sok kávé és napi három doboz cigaretta segítségével. Legnagyobb sikerét az 1932 karácsonyán bemutatott Bál a Savoyban c. operettje jelentette, ahol úgyszólván egész Berlin megjelent a nézőtéren. Amerikában és Japánban is ő számított Európa egyik legismertebb jazz-zeneszerzőjének - egészen Hitler hatalomra kerüléséig. 1939 elején Párizsba, onnan Casablancába, Havannába, majd az USA-ba emigrált, de nem ért el jelentős sikereket. A háború után hátralevő életét egy hamburgi elmegyógyintézetben töltötte.
A 2011-ben elhunyt Dobszay Lászlót a Kodály utáni magyar zenepedagógia legnagyobb alakjai közt tartják számon. A születésnapján évek óta rendezett konferenciák mindig az életmű egy jelentős területéhez kapcsolódnak. Idén a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egy igen széles érdeklődésre számot tartó témát választott: a szolfézstanár munkáját. Iskolánkhoz különösen közel áll ez a téma, hiszen Dobszay László sok éven át szolfézstanár volt itt.
