Zeneirodalom

Minden zenész tudja, hogy a zene művelése nemcsak a gyakorlásból és a koncertezésből áll. Ahhoz, hogy igazán megértsük a műveket, melyeket tanulunk vagy játszunk, ismernünk kell a kort és a környezetet, amelyben megszülettek, és hasznos, ha zeneszerzőjének munkásságát, életét is tanulmányozzuk.

Ha zeneirodalmat szeretnél tanulni:

Négy éves szolfézstanulás után, illetve a szolfézs alapvizsga letétele után kezdheted meg zeneirodalom tanulmányaidat. A zeneirodalmat tanulhatod ún. melléktárgyként a hangszertanulás mellett, a kötelezően választható tantárgyak között, de tanulhatod főtárgyként, azaz önálló tanszakként is. Ez utóbbi esetben már felsőtagozatosnak kell lenned és rendelkezned kell hangszeres és szolfézs előtanulmányokkal.

Ha zeneirodalmat tanulsz:

Mi az opera? Mit jelent a gregorián? Melyik hangszer a fortepiano? Mit jelent a barokk? Melyik korszakban élt Mozart? Mikor alakult ki a szimfonikus zenekar? Zeneirodalom tanulmányaid során ezekre a kérdésekre is választ kapsz. Megismerkedsz a legfontosabb zenetörténeti korokkal és stílusokkal, tanulmányozhatod Monteveditől Bartókig a legjelentősebb zeneszerzők életét és munkásságát. Az órákon sok zenét hallgathatsz, s rajtuk keresztül átfogó ismereteket szerezhetsz a legfontosabb zenei műfajokról, formákról, hangszerekről is. Minden félévnek más a témája, a zeneirodalom elsajátításában többnyire időrendben, korok szerint haladunk.

Egy kis tudománytörténet:

A zenetörténet írás viszonylag fiatal tudomány. Bár régebbi korokban is tudunk olyan zeneszerzőkről és tanárokról, akik fontosnak tartották megörökíteni koruk zenéjéről, kortársaik műveiről alkotott véleményüket vagy emlékeiket, a zenetörténet-írás kezdeteit mégis csak a 19. századtól számítjuk. Az ok egyszerű: az 1800-as évek közepéig Európában mindenütt csak a saját kor zenéjét játszották, s azt, hogy ötven vagy száz évvel korábban milyen művek születtek, nemigen érdekelte az embereket. A romantika idején kezdték először tanulmányozni a régi kéziratokat, ekkor fedezték fel újra például Vivaldi, Bach és Händel műveit, de még ennél is tovább (a 20. század közepéig) kellett várni, mire a középkor és a reneszánsz idején készült alkotásokat is felkutatták és játszani kezdték. A mai hangversenyélet és hanglemezkínálat felöleli az egész zenetörténetet, hála a zenetörténészeknek, akik felelevenítették a régi hangszereket, újra játszhatóvá tették az elfeledettnek hitt kottákat, és összegyűjtötték a dokumentumokat a régi idők és a közelmúlt nagy zeneszerzőiről és életművükről.

A tanszak tanárai