Kürt

A kürt a rézfúvós hangszerek családjába tartozik. Csillogó-villogó színe, kakóscsiga-szerű, tekergő csöve és kiszélesedő tölcsére jellegzetesen hozzátartozik zenekarok és kamaraegyüttesek látványához, felhangokban gazdag hangja pedig – melynek a bársonyosan puha énekléstől az ijesztő harsogásig igen sok árnyalata van – a hangzásához. Gyakran lehet szólóhangszerként is hallani. A kürtöt a hangszerbe illesztett speciális fúvókán keresztül szólaltatjuk meg, amin keresztül a levegő tovább vezeti a rezgést, és megszólal a hang. A szájnyílás változtatásával és a billentyűk segítségével tudunk vele különböző magasságú hangokat létrehozni.

Ha szeretnél kürtön játszani:

A kürt tanulásét már 8-9 éves korban is elkezdheted, ha elég erős vagy a hangszer megszólaltatásához. Iskolánkban jó minőségű kürtök kölcsönzésére is lehetőség van.

Ha kürtözni tanulsz:

Miután megszerezted a hangszer megszólaltatásához szükséges alapismereteket, szóló- és zongorakíséretes műveket egyaránt el tudsz majd játszani, szerepelhetsz növendékhangversenyeken, később pedig részt vehetsz kamaraművek megszólaltatásában vagy az iskolai Ifjúsági Zenekar munkájában.

Egy kis hangszertörténet:

Képi ábrázolásokból, domborművekből tudjuk, hogy a kürt és a trombita őseit már az ókori Egyiptomban ismerték, de ekkor még csontból vagy állati szarvból, később fából készítették őket. A két hangszer valójában csak a 17. században vált el élesen egymástól, mert sokféle változataikat a reneszánsz idején így is, úgy is nevezték. Ma már formájuk és hangjuk szerint is jelentősen különböznek egymástól. A kürt kör alakú, a trombita hosszúra lapított elipszisre emlékeztet, a kürtök mélyebben és teltebben szólnak, mint a trombiták.

A kürtöt sokáig jelzőhangszerként használták vadászatokon, csatákban vagy a postakocsik érkezésekor. Komoly szerepet először a velencei operában kapott 1639-ben, de ekkor még meglehetősen kevés (egyetlen hangnembe tartozó) hangot lehetett csak rajta eljátszani. A 18. század elején betétcsöveket kezdtek beleilleszteni, s ezzel jelentősen bővítették a hangkészletét, de mai formáját és játéklehetőségeit csak a 19. század közepén hozták létre. A kürt jelentős szerepet tölt be a zenekarban, hosszú hangjai teltebbé teszik a hangzást, de gyakran játszik fontos szólókat is. A klasszika és a romantika zenéjében az otthon, az erdő és a természet békességének hangulatát kapcsolták a kürt megszólalásaihoz. Szólóirodalma is gazdag: olyan mesterek komponáltak kürtre és zenekarra írt versenyműveket vagy kamaraműveket, mint Haydn. Mozart, Weber, Schumann, Brahms, Beethoven, Saint-Saëns, Richard Strauss, Hindemith.

A tanszak tanárai

Jelentkezési lap